Egy viharos éjszakán
Ülök a szobámban és hallgatom a csendet,
Melyben egy légy zümmögése vágja a rendet,
Mint őszi tarlón aratáskor a paraszt,
Szinte hallom miképpen zörög a haraszt,
Ahogyan süvítve keresi útját a szellő,
Mielőtt dühöngő orkán hírnökeként eljő,
Mely zúgva törve rázza a világot,
Eltaposva egyaránt állatot virágot,
S hirdeti igeként:
ÉBREDJ FEL EMBER!
A természet ereje a legerősebb fegyver...